19.30-kor felteszem főni a kávét a kotyogóban.
19.35-kor felöltözök.
19.40-kor kitöltöm a kávét a papírpohárba.
19.45-kor kisétálok a Körútra.
19.50-kor az Örökmozgónál vagyok.
19.55-kor megveszem a jegyem és helyet foglalok.
20.00-kor elkezdődik Fellinitől az Országúton.
Tags: #dolgok amiket szeretek pestbenegy photoshop layer is elég volt, hogy trendinek nézzek ki, ma már néha a három is kevés. telik az a rohadt idő.
ha még nem tettétek meg, akkor irány a Kino és nézzétek meg a We Need to Talk About Kevin-t. vannak hibái, de még azokkal együtt is nagyon erős élmény.
ezt még használják a mai tinédzserek? valamikor az ezredforduló előtt hallottam először, akkoriban kezdték felénk használni. az biztos, hogy még általános iskolás lehettem. emlékszem a pillanatra, amikor egy társaságban - fiúk és lányok vegyesen - előjött, hogy ki kavart már? persze a legtöbb csaj rávágta, hogy ő már igen, aztán egy srácra került a sor, aki nem tudta, hogy mi is az a kavarás. szegényt iszonyatosan kinevették, az a típusú megaláztatás volt, amivel később pszichológusok érvelnek, mint gyerekkori trauma. én meg közben úgy izzadtam, mintha a lengyel piacon vett műszálas ingemben lettem volna egy iskolai ünnepségen a tornateremben, mert persze nekem sem volt fogalmam, hogy mit jelenthet. annyit már összeraktam a reakciókból, hogy két ember kell hozzá, jellemzően egy fiú és egy lány (politikai korrektség pipa). persze gondoltam, hogy nem valami sütemény alapanyagának a kikavarásáról lehet szó, hisz ahhoz egy ember is elég, naná. felmerült még bennem, hogy talán valami kőműves terminus technicusról van szó, de ez sem tűnt túl valószínűnek, tudtommal senki sem dolgozott suli után az építőiparban. mindegy is, elhatároztam, hogy igennel fogok válaszolni, aki így tett az határozottan nagyobb elismerésben részesült a többiektől, mint aki nemet mondott. már pont felvettem a legtermészetesebb nem természetes arcomat, amikor valahogy témát váltottunk, mire én következtem volna. szóval megúsztam.
aztán hetekkel később teljesen véletlenül egy beszélgetés hallgatójaként megvilágosodtam. mondanom sem kell, onnantól kezdve csak kavarni akartam, még ha a kifejezést nem is használtam soha.

#robotszerelem
ügyfél kézzel írott jogorvoslati kérelme, amelyben közli, hogy a végrehajtás alá vont ingatlannal kapcsolatban jelenleg is per van folyamatban a Legfelső Városi Bíróságon. nem az a vicces/szomorú, hogy a haza igazságszolgáltatás rendszerében sosem működött ilyen néven bírósági fórum, hanem az a tény, hogy én ezen legalább két percig gondolkoztam. mondjuk teljesen érthető a dolog, este nem nézed a híreket, mert mondjuk az új Beach House lemezt hallgatod és közben simán átnyomnak a törvényhozáson egy új bírósági szervezeti reformot.
Tags: #egyébként még nem hallgattam megazok rábasztak
gondoltam én is 2005-ben, leendő jogászként ez tűnt logikusnak. azonban most, hogy pénzügyi, konkrétabban adójogi területre próbálok szakosodni kénytelen vagyok revideálni korábbi állaspontomat. sokéves magolás után felhőtlen örömöt okoz, ha sikerül megoldanom egy összetetteb számviteli feladatot. mondjuk általában nem sikerül.
van az a pillanat, amikor egy dél-alföldi kertvárosi ház lugasos kertjében fekszel a nyugágyon. kellemes napsütés és lágy szellő simogat. már érzed a grillen éppen barnuló húsok illatát. az italok is pont a megfelelő hőmérsékletre hűltek. és a fake Ray-Ban napszemüveged ellenére is úgy érzed, hogy te vagy a legkirályabb csávó a környéken. na, nálam pont most van ez a pillanat. csak mondom.
Tags: #ja és a háttérben saint etienne szól #zene
ellenben a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára - korábban évekig második otthonom - maga a béke szigete. csend, rend, fegyelem és kékszínű figyelmeztető cetlik mindenhol.
Tags: #szeged #ma